Miért nehéz elkezdeni a félretételt?
Az egyik leggyakoribb indok, amiért valaki nem takarít meg, az az, hogy „nincs miből". Ez sok esetben helytálló – különösen alacsonyabb jövedelmi szinten. Ugyanakkor a megtakarítás hiányának másik, szintén gyakori oka az, hogy a hónap végére nem marad semmi, mert a kiadások kicsit mindig meghaladják azt, amit tudatosan terveztek.
A pszichológiai kutatások – köztük az OECD pénzügyi kompetenciát vizsgáló felmérései – azt mutatják, hogy az automatizált megtakarítás hatékonyabb, mint a havi maradékból való félretétel. Az automatizálás azt jelenti: a megtakarítás az egyik legfontosabb tétellé válik, amelyet fizetés után azonnal félretesznek, még mielőtt a pénz „elfogyhatna".
A „fizess magadnak először" elve
Ez az elv évtizedek óta jelen van a személyes pénzügyek irodalmában. Az alapgondolat: a bevétel megérkezésekor az első átutalás nem a számlákra megy, hanem egy elkülönített megtakarítási számlára. A hátralévő összegből kerülnek fedezésre a kiadások.
Magyarországon erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás egy önálló lekötött számla vagy egy tartós befektetési számla (TBSZ) nyitása. A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi oldala (mnb.hu/fogyasztovedelem) tartalmaz összehasonlítható adatokat az elérhető bankszámla-típusokról.
Mekkora összeggel érdemes kezdeni?
Nincs egyetlen helyes válasz, de két szempont hasznos kiindulópont:
- Az összeg legyen fájdalommentes: ha az első hónapban a félretett összeg annyira szűkíti a mozgásteret, hogy a mindennapi kiadások nem fedezhetők, az összeg valószínűleg túl magas volt. Jobb 5 000 forinttal elkezdeni, mint nem kezdeni el.
- Legyen rögzített, nem maradékelvű: a „majd ami megmarad" megközelítés ritkán vezet tényleges megtakarításhoz. Egy meghatározott fix összeg – akár havi 3–5% a nettó jövedelemből – tervezhetőbb alapot ad.
Helyi vonatkozás
Magyarországon az állam egyes megtakarítási formákat adókedvezménnyel támogat. A TBSZ-en (tartós befektetési számla) elért hozam 5 év után adómentes. A Babakötvény és a Magyar Állampapír szintén nyilvánosan elérhető, biztonságos megtakarítási forma. Ezek részletei a Magyar Állampapír (allampapir.hu) oldalán elérhetők.
A vészalap szerepe
A megtakarítás egyik első és legfontosabb célja a vészalap kialakítása. Ez egy olyan likvid összeg – jellemzően 3–6 havi alapkiadásnak megfelelő keretben szokás meghatározni –, amelyhez hozzáférés szükség esetén gyorsan lehetséges, és amely váratlan kiadásokat (pl. eszközcsere, egészségügyi kiadás, munkahely-elvesztés rövid ideje) fedez anélkül, hogy hitelt kellene felvenni.
Mire a vészalap feltöltött, utána érdemes a megtakarítás egy részét hosszabb távú célokra – lakásvásárlás, nyugdíj – irányítani.
Automatizálás: hogyan működik a gyakorlatban?
A legtöbb hazai bank biztosít lehetőséget arra, hogy fizetési napot követően – akár azonos napon – automatikus átutalást állítsunk be megtakarítási számlára. Ez a beállítás egyszeri, és utána nincs szükség havi manuális döntésre. Az automatizálás csökkenti a kísértést arra, hogy az adott összeget más célra fordítsák.
| Megközelítés | Jellemző | Kinek megfelelő? |
|---|---|---|
| Maradékból félretétel | Hónap végén, ami megmarad | Ritkán vezet rendszeres megtakarításhoz |
| Fix százalék automatikusan | Pl. nettó jövedelem 5–10%-a | Kiszámítható jövedelemnél javasolt |
| Fix összeg automatikusan | Pl. havi 15 000 Ft | Változó jövedelemnél is alkalmazható |
| Fokozatos növelés | Minden évben +5%-kal több | Béremelésnél hatékony stratégia |
Könyvajánló – pénzügyi alapismeretek magyarul és angolul
Az alábbi kötetek hozzáférhetők magyarországi könyvtárakban és könyvkereskedőknél:
- George S. Clason: A gazdagság törvényei (The Richest Man in Babylon) – rövid, történeteken keresztül bemutatott elvek a megtakarításról és a vagyon felépítéséről.
- Vicki Robin – Joe Dominguez: Pénz vagy életed (Your Money or Your Life) – a kiadások és az életminőség kapcsolatát vizsgáló kötet.
- Bábel Balázs: Pénzügyek egyszerűen – magyar szerzőtől, a hazai viszonyokra szabott alapismeretek.
Az OECD ingyenesen elérhető anyagai a pénzügyi tervezés alapjairól: oecd.org/finance/financial-education.