Mit értünk bevétel alatt?
A bevétel minden olyan összeg, amely egy adott időszakon belül a háztartásba bekerül. Magyarországon a legtöbb háztartás esetében ez elsősorban munkabért jelent – a nettó, vagyis az adók és járulékok levonása utáni összeget, amely a bankszámlára érkezik. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a háztartások bevételének meghatározó részét a munkajövedelem teszi ki.
A bevétel azonban nem szükségszerűen egységes forrásból származik. Az alábbi típusok fordulnak elő leggyakrabban:
- Munkabér (nettó): az állandó alkalmazotti vagy megbízásos jogviszonyból érkező rendszeres összeg.
- Vállalkozói jövedelem: önálló tevékenységből, egyéni vállalkozásból vagy KATA keretében megszerzett összeg.
- Szociális transzferek: gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások (GYED, GYES, CSOK-részletek), rokkantsági járadék, nyugdíj.
- Alkalmi bevételek: ingatlan bérbeadásából, használt tárgyak értékesítéséből vagy egyéb eseti forrásból érkező összegek.
A tervezéshez rendszerint a rendszeres, kiszámítható bevételekre érdemes alapozni. Az eseti bevételek szerepe inkább az egyszeri tartalék feltöltésében vagy a megtakarítások gyorsításában jelenik meg.
Mit értünk kiadás alatt?
A kiadás minden olyan pénzösszeg, amely elhagyja a háztartást egy adott időszakban. A kiadások két fő csoportra bonthatók:
Rögzített kiadások
Ezek hónapról hónapra nagyjából ugyanolyan összegben jelentkeznek, és általában nem spórolhatók meg rövid távon. Ide tartozik a lakbér vagy a lakáshitel-törlesztő, a rezsiköltség (áram, gáz, víz), az internet- és telefonelőfizetés, illetve a kötelező biztosítások.
Változó kiadások
Ezek összege időszakról időszakra eltér, és részben befolyásolhatók a tudatos döntésekkel. Tipikus példák: élelmiszer-vásárlás, ruházat, közlekedési és üzemanyagköltség, szórakozás, éttermi étkezés, egészségügyi kiadások.
Megjegyzés
Magyarországon a háztartások egyik legjelentősebb fix kiadása az energiaszámla. A rezsiköltség aránya a teljes kiadáson belül regionálisan és lakástípusonként is eltérhet – a KSH háztartás-statisztikái nyomon követik ezeket az arányokat.
Hogyan számítsuk ki a havi egyenleget?
A havi egyenleg kiszámítása a legegyszerűbb lépés: az összes bevételből kivonjuk az összes kiadást. Az eredmény lehet pozitív (megtakarítható összeg), nulla vagy negatív (hiány).
| Tétel | Példaösszeg (Ft) | Típus |
|---|---|---|
| Nettó munkabér | 320 000 | Bevétel |
| Lakáshitel-törlesztő | 85 000 | Rögzített kiadás |
| Rezsi (áram, gáz, víz) | 28 000 | Rögzített kiadás |
| Internet + telefon | 9 000 | Rögzített kiadás |
| Élelmiszer | 60 000 | Változó kiadás |
| Közlekedés | 18 000 | Változó kiadás |
| Egyéb (ruha, szórakozás) | 25 000 | Változó kiadás |
| Egyenleg | 95 000 | Megtakarítható |
A fenti példa illusztratív jellegű, valódi adatokon nem alapul. Az arányok azonban közelítik a KSH által publikált háztartás-statisztikák átlagos szerkezetét.
Miért fontos rendszeresen nyomon követni?
A legtöbb ember emlékszik a nagyobb kiadásokra, de a kisebb, visszatérő tételek – egy extra előfizetés, az alkalmi ebéd a munkahelyen, az apró online vásárlások – összeadódva jelentős összeget tesznek ki havonta. A nyomon követés célja nem a megszorítás, hanem az átláthatóság: akkor lehet tudatos döntést hozni, ha tudjuk, hova megy a pénz.
A bevétel-kiadás követésére nem szükséges speciális program. Egy egyszerű táblázat (akár papíron, akár digitálisan) elegendő ahhoz, hogy havi szinten átlátható legyen a pénzügyi kép. Az MNB pénzügyi fogalomtára részletes magyarázatot tartalmaz a kapcsolódó fogalmakhoz.